Ugrás a fő tartalomra

Kenyér - majdnem kalács

A kenyérsütési késztetésem nem szándékozom sorozatban közölni. Csak annyit az egészről röviden, hogy néhány kombinációt és variációt kipróbálva jutottam ehhez a majdnem kalács kenyérhez. :)

Előtte ki lett próbálva kenyérlisztből, teljes kiőrlésű tönkölybúza lisztből, tk. búzalisztből, kenyér- és finomliszt keverékből, kenyér- és tk. tönkölybúzalisztből, kenyér- és tk. búzalisztből.

Végül is ezt a kenyeret találtuk legfinomabbnak (bár majdnem kalácsnak vehető).

Az alapot két recept kombinációja adta. Az egyik Házi kenyér recept-szigetmonostori Lacibától a másik pedig a kiflis recept módosítva. E kettő kombinációjából, saját "szakállamra" készítettem tésztát és kisütöttem.

- 70 dkg liszt,
- 2 dl tej + 1/2 dl víz,
- 1 kk só,
- 3 ek cukor,
- 1 1/2 ek ecet,
- 1 kocka élesztő

A tejben egy ek cukorral felfuttattam az élesztőt. Ezt a többi anyaghoz öntöttem, összekevertem és bedagasztottam. Egy órát kelesztettem lefedve konyharuhával. Kelesztés után kör alakúra nyújtottam, megkentem olajjal, minden oldalról összehajtottam, kör alakúra nyújtottam és ismét megolajoztam. Hajtogatás után vekni alakot formáltam belőle, sütőlapra tettem és egy órát kelni hagytam.
250 fokra előmelegített sütőbe tettem és 30 perc alatt készre sütöttem. (Érdemes közben rá-rá nézni. A sütés vége felé pedig "szúrópróbát" végezni - ezt egy késsel tettem.)

Az eredmény:

A majdnem kalács kenyerem

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Jegestea – nyári napokra

Egészen ízletes, üdítő-nyugtató tea készíthető három illatos gyógynövényből. Ezek: citromfű, menta és levendula. Mindhárom nyugtatóan hat az idegrendszerre. Rendszeres fogyasztás esetén ki is fejti ezt. E mellett természetesen üdítő hatása van, különösen jegesteaként a forró nyári napokon, estéken. Kellemes italként vendégeknek is felszolgálható. A poharakat díszíthetjük: citromkarikával, mentalevéllel, levendulával... Figyelembe kell venni, hogy a menta étvágyfokozó hatású is, tehát túlzásba azért ne essünk! Egészségedre!

R

Enni azért csak kell! Eddig tartott, amíg kibírtam, hogy ne süssek kenyeret. Lisztkereséssel indultam. Az volt az elképzelésem, hogy egy nem közönséges lisztet keresek. Pl. teljes kiőrlésű, vagy valamilyen nem búza alapú stb. lisztet. A végeredmény pedig az lett, hogy találtam írót! Nem hittem a szememnek. Ennek örömére, maradtam az 500-as búzalisztnél, amely mellé a szatyromba sűlyesztettem az írót és indultam is haza. Na, nem estem azonnal az összeállításnak. Hagytam, hogy átjárjon az író-szerzés öröme. :) Ma pedig elkészült a 2. ír szódás kenyerem - íróval! Tessék két kép (sajnos a fényképezőm már elég régi, így a képek is elég gyatrák - meg az izgalomtól a kezem is remegett :)).