Ugrás a fő tartalomra

Májpástétom

Jobb mint az üzletben vásárolt. Legalább tudjuk, hogy mi van benne (nem darált csont, egyéb húsipari hulladék, szójaliszt...).

Nem túlzottan fűszeres, hogy az itthoni igényeknek megfeleljen.

- fél kg máj (sertésmáj),
- egy közepes méretű vöröshagyma,
- 2 dl tejföl,
- szerecsendió (ízlés szerint),
- feketebors (ízlés szerint),
- só

A kép a http://beck.blog.hu -ról származik

A (darabokra vagdalt) májat megfőzöm. A vöröshagymát olajban (tetszés szerinti olaj) megpirítom.
A főtt májra ráöntöm az olajos vöröshagymát, reszelek rá szerecsendiót (reszelve, mert az egész dió tovább megőrzi az illatát/ízét), egy csipetnyi feketeborsot, meghintem egy kk sóval. Ráborítom a tejfölt és botmixerrel összedolgozom.

Kihülés után hűtőben tartható. (Nem kell félni, hogy megromlik! :) )

A fűszerezés történhet másként, vagy egyébb ízek hozzáadásával/felcserélésével. (Sajnos képet nem tudtam készíteni, gépprobléma miatt.)

Jó étvágyat.
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nagy meténg

Félcserjék vagy lágy szárú növények, 1-2 méteres kúszó hajtásuk 20–70 cm-nél jobban nem emelkedik el a földtől; a talajt érintő szárcsomókon gyakran legyökerezik, így gyorsítva a növény terjedését, a talajon szinte szőnyeget alkotva. Az átellenes levelek széles-lándzsástól tojásdadig terjednek, 1–9 cm hosszúak, 0,5–6 cm szélesek; csaknem minden faj örökzöld, ám a lágy szárú pusztai meténg (V. herbacea) lombhullató, telenként gyökérrendszeréig elhal. Az év nagy részében nyíló magános virágok a lángvirág (Phlox) virágához hasonlóan hajócsavarhoz hasonlóan ferdén levágott, rombos cimpájúak, 2,5–7 cm szélesek, 5, többnyire ibolyaszín, néha fehér szirommal, melyek alapjuknál pártacsővé forrnak össze. A termés villaszerű tüszőtermés, melyből a varrat felnyílásakor szabadulnak ki a magvak. Két fajukat, a nagy meténget és a kis meténget dísznövényként termesztik. Mivel kúszó hajtásaikkal gyorsan terjednek, gyakran talajtakaróként alkalmazzák. Forrás: Wikipédia
Megjegyzés küldése
További információk

R

Enni azért csak kell! Eddig tartott, amíg kibírtam, hogy ne süssek kenyeret. Lisztkereséssel indultam. Az volt az elképzelésem, hogy egy nem közönséges lisztet keresek. Pl. teljes kiőrlésű, vagy valamilyen nem búza alapú stb. lisztet. A végeredmény pedig az lett, hogy találtam írót! Nem hittem a szememnek. Ennek örömére, maradtam az 500-as búzalisztnél, amely mellé a szatyromba sűlyesztettem az írót és indultam is haza. Na, nem estem azonnal az összeállításnak. Hagytam, hogy átjárjon az író-szerzés öröme. :) Ma pedig elkészült a 2. ír szódás kenyerem - íróval! Tessék két kép (sajnos a fényképezőm már elég régi, így a képek is elég gyatrák - meg az izgalomtól a kezem is remegett :)).
Megjegyzés küldése
További információk